Astorga Relax day

Annyira élveztük a nyugdíjas otthon szeretetét,hogy úgy éreztük,mindenképpen el kell töltenünk itt még egy napot. Főleg a Zoli lába ragaszkodott az ágynyugalomhoz. Na a viccet félretéve,valószínűleg mostanra jött ki olyan fájdalom,ami abból keletkezhetett,hogy pár nap túltoltuk a napi szakaszt. A Zoli lába viszont tényleg bejelzett,(nem fért bele a cipőbe) méghozzá annyira,hogy mindenképpen pihenéssel töltöttük el a mai napot. Hiszen a leóni elvben pihenőnapon sem pihentünk,csak zsák nélkül gyalogoltunk a városban. Úgyhogy ma a pihenésé volt a főszerep.

Megmondom őszintén,az én lábaim sem "sírtak",hogy megálltunk. Egyedül a lelkem sajgott egy kicsit,mert elvesztegetett napnak éreztem ezt a mai napot,ugyanakkor megértettem a Zoli indokait a pihenéssel kapcsolatban. Szóval ma délelőtt mentem elrendezni a plusz napot. Amúgy az idősek jó fejek,némelyik beszél angolul,és kedvesen el tudtunk beszélgetni. Dél körül "elrohantam" a tourist office-ba,megkérdezni merre van túrabolt,meg vettem ebédre húsos pitét. Majd tovább pihentünk,aztán fél hétkor elcsattogtunk a túraboltba,a Zoli futóművet cserélt (vett egy TEVA szandált). Visszaérve a szállásra megvacsoráztunk,összekészülődtünk,és lefekvéshez készülődünk,bízva a Jóisten segítségében,hogy holnap reggel újult erővel tovább tudunk indulni. Folyt.köv. ...