Estella-Torres del Rio

A mai reggelen elég nehezen ébredtünk. A nagy hálóteremmel igazából semmi gond nem volt,annál inkább a nagy meleggel. Attól nehezebb volt aludni,mint a horkolók muzsikájától. Ébredés után annyira frissen sikerült kimennem a mosdóba,mint 90 éves bácsikának a meleg kávéjáért az idősek otthonában. Szokás szerint mi voltunk az utolsók,akik elhagyták a szállást. Egy kis sétát követően egy szép kis téren elfogyasztottuk a reggelinket,és fél 10-kor elindultunk elfogyasztani a napi penzumot. A kapott itiner szerinti 20 km-es szakaszt 15-ig megcsináltuk,Úgyhogy a következő napi adagból is megtettünk egy adagot.

A vízhólyagok Torres del Rio-nál parancsoltak megállót a mai napra,ami összesen 30 km-es napi etapot jelentett. Szállást kerestünk,és találtunk egy albergében,szerencsénkre egy olyan 4 ágyas szobában,ahol csak mi ketten alszunk. Hideg vacsoránk volt, napközbenről maradt finom juh sajtunk,paradicsomunk,vettünk egy kis kenyeret,meg egy kis serrano sonkát (egyszerűen más fajta nincs:)), és a szállásunk elé kiülve megvacsoráztunk. Levelem írásakor mellénk telepedett egy helyi csipet csapat,kb. 15 fővel,kb. 1-50 éves korig,és pörgetik a nyelvüket,mint elégedett méhész a mézpörgetőt. Lassan elkezdődik az esti szeánsz Zozo doki segítségével,egynapos műtővé alakul a szoba,kivarrásra kerülnek a vízhólyagok,és a fáradt vándorok pihenőre térnek. Folyt. köv...