Zubiri-Zariquiegui

Előző este jött el nálunk a hátizsák szelekció ideje. Bende csapatvezető javaslatára,valamint azon egyszerű okból kifolyólag,hogy végig bírjuk nyomni a túrát,kénytelenek voltunk szűkíteni a zsák tartalmát. Kiszedtük amire úgy gondoltuk,hogy nincsen szükségünk,és szerda reggel a házinéni és barátunk a gugli segítségével (a házinéni  beszélt angolul,mi meg spanyolul) otthagytuk, visszafelé beugrunk érte. Így Máriának,ennek a (tényleg nagyon) kedves 70 plusszos hölgynek el tudtuk sütni Arnold kedvenc mondatát: "Hasta la vista, Baby!" 8-kor indultunk tovább, a mai nap viszont többet terveztünk,  a varázsszerek jótékony hatásának valamint annak,hogy "sokkal" hűvösebb volt ma,jobban és többet tudtunk gyalogolni. Persze a terep is segített benne.

Pamplonában sajna "lekéstük" a bikafuttatást,Úgyhogy csak két magyar "bika" poroszkált a nevezetes utcákon. A nap végén inkább csak vánszorogtak. De a mai nap mentünk 30 km-t,úgyhogy büszkék vagyunk magunkra. Kipróbáltuk,milyen gyorsan sikerül eső biztossá tenni magunkat,mert az utolsó etapon képet kaptunk róla milyen a spanyol hirtelen jött eső. Mai szállásunk teljesen korrekt "tömegszálló",egy kis étterem felett két szoba összesen 20 emberrel,két fürdővel,két WC-vel,plusz finom vacsorával. Meglátjuk,a mai nap szerzett,illetve maradt harci sérülések a csütörtöki napra mekkora távot engedélyeznek számunkra. A Jóistentől 25 fokot kérünk holnapra.